roma köztéri alkotások interaktív térképen

A fából faragott szobor és az emlékmű együttese Abaújszántón, a Béke u. 3. előtt található, települési közterületen, a fő utcán.

Az emléktábla az Abony városát szórakoztató cigány zenészeknek állít emléket

A dombormű Abonyban, a Kálvin utca 1. szám alatt található, a Bihari János Alapfokú Művészeti Iskolába vezető folyosó oldalfalán.

Alsószentmártonban A roma holokauszt áldozataiért emlékművet 2018-ban az Alsószentmártoni Önkormányzat állíttatta fel, közösen az Új Nap, Új Esély Egyesülettel.

A kopjafa az I. és II. világháborúban elhunyt babócsai roma áldozatoknak állít emlékművet.

A pihenőhely [ahova az adatfelvevők nem jutottak el] Czinka Panna prímásnak állít emléket. A tábla felirata: A legenda szerint ő írta a Rákóczi-indulót.
Valójában ez tévedés; az indulót: Nikolaus Scholl írta 1820-ban, viszont magyarországi cigányzenészek terjesztették el.

Az emléktábla Bakonytamásiban található, a roma holokauszt 60. évfordulója alkalmából a Bakonytamási Cigány Kisebbségi Önkormányzat állíttatta a tragikusan elhunyt zsidó és roma áldozatok emlékére

Balassagyarmaton a Roma holokauszt emléktáblát a Biztosabb Jövőért Egyesület és a Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület állíttatta 2018-ban. Az alkotáson idézet szerepel Choli Daróczi Józseftől: Nagy sötét napját a gyásznak, nagy gyásznapját a cigánynak.

Baranyi Dezső „Rekett” – 1996-ban átadott – emléktáblája Balassagyarmaton található, állíttattói Balassagyarmat Cigány Kisebbségi Önkormányzata és Balassagyarmat Önkormányzata voltak.

Veszprém Megye Tanácsának Idegenforgalmi Hivatala az emléktáblával arról emlékezik meg, hogy Balatonfüred volt az egyik kiindulási pontja a magyar verbunkos zenének, s hogy annak inspirálói Pálóczi Horváth Ádám, Bihari János, Csermák Antal és Ruzitska Ignác voltak

Az Orsós–Bogdán kereszt (Isten dicsőségére) Balatonszentgyörgyön található magánkezdeményezés, a Batthyány utca 8. szám alatt (az előkertben)

Bátán, az 1956-os árvízben elhunyt romák emlékére állított kopjafa

Pásztor Eszter (tolmács és műfordító) 2009-ben, a Bódvalenke Freskófalu projekt keretein belül roma művészeket kért fel arra, hogy a bódvalenkei házak falait újravakolják és valamilyen csodálatos festményt alkossanak rájuk.
A világ minden részéből érkeztek a településre roma festők, ahol napjainkban 18 művész 33 képe látható, ezek főként a helyi legendákat és a klasszikus cigány témákat ábrázolják.
A Bódvalenkei Freskófalu szabadtéri tárlattá vált, ami a világban párját ritkítja, mert hozzájárul a romák megbélyegzésének, valamint a velük szembeni előítéleteknek a lebontásához, egyben bizonyítva azt is, hogy egy kis falu roma közössége is képes saját erőből tenni azért, hogy kilábaljon a mélyszegénységből. (A kész falképek valójában nem friss vakolatra készültek, hanem száraz falra festették őket [szekkók], de a köznyelvben a Freskófalu név rögződött.)

A cigányság felemelkedését elősegítők emléktáblája Békésen található, a Táncsics utcában. Az emléktábla szövege szerint: a Békési Cigány Kisebbségi Önkormányzat Antóni Pálnak, Ásós Gézának, Bodoczki Mihálynak, Flóra Jánosnak, Fekete Mihálynak, Földesi Józsefnek, Flóra Józsefnek és Surmann Lászlónak kívánt emléket állítani vele a cigányság felemelkedéséért végzett áldozatos munkájukért.

A Berekböszörményi roma zenészek emléktáblája Berekböszörményben található, gránitból készült, és 2020-ban adták át.

A Cigányzenészek emléktáblája Berzéken található, állíttatója Kiss László volt, 2019. szeptemberében adták át.

Az emléktábla Bicskén, a Kerecsendi Kiss Márton emlékház (Bihari u. 9.) falán található. Állíttatói Bicske Város Önkormányzata, Bicske Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata, egy Roma Civil Szervezet és a Magyarország kormánya voltak. Az emléktábla átadására 2014-ben került sor. A rajta lévő szöveg szerint: Kerecsendi Kiss Márton bicskei cigány iskolája az országban az első volt, 1938 és 1944 között ő maga is tanított benne.

A Roma holokauszt emlékmű Szigetváron, a Deák Ferenc tér 24. szám mellett található, 2009-ben adták át. Rajta asszony térdel, van mögötte kerítésoszlop áll, szögesdrót darabja jelzi a koncentrációs tábor. A fekete márványtáblán a következő felirat szerepel: Emlékezz! A Szigetvár és térsége roma holocaust áldozataira!

Az Elhunyt cigányzenészek emléktáblája Szigetváron található a mai Korona étteremben. Felirata: Az elhunyt szigetvári cigányzenészek emlékére állította a szigetvári Cigány Kisebbségi Önkormányzat 1999-ben.

Általános leírás:
Puczi Béla emléktáblája Budapesten, a VI. kerületben, a Nyugati pályaudvar indulási oldalának falán található. A bronz féldombormű alkotója Kállai András, a táblát az Idetartozunk Egyesület és a Roma Sajtóközpont kezdeményezésére 2017-ben avatták fel.
A pályaudvar parkolójaként nyilvántartott területet – szintén az Idetartozunk Egyesület indítványára – 2021. április 8-án, a Nemzetközi Roma Napon a Fővárosi Önkormányzat átnevezte Puczi Béla térnek.

Péli Tamás emléktáblája Budapest IX. kerületében, a Lónyay u. 13/B. falán található. A domborművet Sándor Antal készítette, 2000-ben adták át. Az állíttatók a Cigány Művészek Baráti Köre, a Körtánc Egyesület és a Ferencvárosi Önkormányzat. Az emléktábla domborműve a festőt és modelljét mutatja, meg egy részletet a művész Vers festő barátaimhoz című költeményéből: A naptól raboljatok fényt, / Nagy halottainktól alázatot, / Játsszatok az örökkévalósággal.

Bihari János emléktáblája Budapest IX. kerületében található, a Kinizsi és Lónyay utcák sarkán. A tábla szövege: Itt állott az a ház, melyben Bihary (sic.!) János a nemzeti zene kiváló úttörője 1827. április 27-én (sic.!) lehunyta szemét. Halála századik évfordulójának emlékére állította Budapest Székesfőváros Közönsége

Bihari János mellszobra Budapesten, a Margitszigeten, található. A mellszobor Radó Károly alkotása, a Budapest ostromakor elpusztult bronz félalak helyett. (Az eredetit 1928-ban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa állíttatta.) A jelenlegi szobrot 1969-ben adták át, valószínűleg a Fővárosi Tanács állíttatta.

Bogdán János cigány értelmiségi emlékműve Budapesten, a VII.kerületi Nefelejcs utca 39. belső udvari falán valósult meg. Az épület korábban a Roma Polgárjogi Alapítvány, Roma Sajtóközpont és a Romaversitas székháza volt. A műalkotás azt a pillanatot állítja meg, amikor az iskolaalapító megkísérli áttörni a roma közösséget körülvevő előítélet falait.

Dilinkó Gábor (Bizsu) roma származású 1956-os szabadságharcos emlékét az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége őrizte meg a 2015-ben felállított emléktáblával. Ezen két másik harcostársa nevét is feltüntették. Az emléktábla Budapesten, a VIII. kerületi Corvin köz jobb oldalán található.

Szabó Ilona „Kócos” emléktáblája Budapesten, a Corvin köz bal oldalán található. Az emléktáblát az 56-os Forradalmi Nemzeti Szövetség és az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség állíttatta. Az emléktábla állítói ezt tartották fontosnak tartották megörökíteni róla: Dicsőség a hős 17 éves Szabó Ilona bajtársnőnek – a kis „Cinka Pannának” – aki az 56-os forradalomban hazánk szabadságáért feláldozta fiatal életét.

Csemer Géza emléktáblája Budapest V. kerületében, a Haris köz 3 falán található. 2018-ban állíttatta Budapest V. Kerület Önkormányzata

Lakatos Menyhért emléktáblája Budapesten, a III.kerületben, a Füst Milán utca 22. falán látható, 2011.04.11-én, 85. születésnapja alkalmából adták át. Az állíttató a Lakatos Menyhért Alapítvány volt.

A Muzsikus cigányok parkja Budapesten, a VIII. kerületi Baross utcában található, a Fővárosi Önkormányzat, illetve a Józsefvárosi Önkormányzat létesítette 2013-ban. Az átadás évében az emlékoszlopokon 8 roma muzsikus portréja kapott helyet, alkotójuk Illyés Antal szobrászművész.

A Roma holokauszt emlékmű Budapesten (a IX.kerületben) a Nehru parton található. A Pharrajimos 60. évfordulójára állíttatták részben a Fővárosi Önkormányzat, részben cégek, civil szervezetek, egyéni adakozók összefogásával. Tervezője Maurer Klimes Ákos, kivitelezője Szabó Tamás. A műalkotás egy krematórium izzó kemencéjét szimbolizálja, amelyben belül bronzból mintázott, megnyomorított emberi alak látható. Az emlékhelyet 2006-ban adták át.

A Roma holokauszt emléktáblát a Pharrajimos 60. évfordulóján (2004.07.31-én) avatták az Országos Cigány Önkormányzat (VII.,.Dohány u. 76.) épületének falán. Állíttatói az Országos Cigány Önkormányzat és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. A tábla szövege szerint: tisztelettel és alázattal a holokauszt cigány származású (és tragikusan elhunyt) áldozatainak emlékére

Pege Aladár emléktáblája szülőházán, Budapesten, a VIII.kerületben, a Víg utca 20. falán található. Állíttatói a Pege Aladár Emlékbizottság és a Fővárosi Önkormányzat voltak, 2009-ben avatták fel.

A Rácz Gyöngyi Közösségi Központban található az Újpesti Cigány Helytörténeti Gyűjtemény: Magyarország első roma helytörténeti gyűjteménye – közel 4500 archív fotográfia, több száz levéltári és magán dokumentum, 110 visszaemlékezés (oral history) több száz archív sajtóanyag.
Az aulában 100 nm. kiállítótér 2 vitrinnel. Megelevenednek a régi cigánybandák, családok fotográfiái, bálok, keresztelések, temetések. Szegkovácsok munka közben, piaci kereskedők, gyári dolgozók.
Itt működik az Újpesti Tanoda (az 1994/95 tanévtől), a Nemzetközi Roma Könyvtár, 56-os Emlékhely.

Dráfi József botlatóköve, Budapest IV. kerületében, a Tél u. 52. előtt található, Az állíttató a helyi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, a kivitelező Gunter Demnig. 2015-ben adták át.

Radics Béla emléktáblája és szobra Budapesten, a XIII. kerületben található, a Gyöngyösi utca és a Vőlegény utca sarkán. Az emléktábla az V. lépcsőház bejáratánál van kihelyezve, a szobor pedig a lakóházak által határolt belső parkban.
Az emléktáblát 2000-ben adták át, a szobrot, ami Kovács Károly alkotása, 2005-ben. Az emlékhelyek létesítését mindkét esetben a Radics Béla Emléktársaság kezdeményezte.

Radics Béla emléktáblája és szobra Budapesten, a XIII. kerületben található, a Gyöngyösi utca és a Vőlegény utca sarkán. Az emléktábla az V. lépcsőház bejáratánál van kihelyezve, a szobor pedig a lakóházak által határolt belső parkban.
Az emléktáblát 2000-ben adták át, a szobrot, ami Kovács Károly alkotása, 2005-ben. Az emlékhelyek létesítését mindkét esetben a Radics Béla Emléktársaság kezdeményezte.

Rácz Aladár emléktáblája Budapesten, a XVI. kerületi Rácz Aladár Zeneiskola (Táncsics u. 7.) falán található. Az emléktáblát az iskola egyik tanára, Horváth Sándor készítette, 1988-ban avatták fel.

A hazáért hősi halált halt magyar cigány áldozatok emléktáblája Budapest I.kerületében, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Díszudvarán található. Állíttatói a Honvédelmi Minisztérium, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Farkas János Alapítvány voltak. Az alkotást 2008.03.11-én avatták fel.

A Roma holokauszt emléktábla Budapest III. kerületében, a Váradi utca 15/A szám alatt található, állíttatói Óbuda-Békásmegyer Cigány Önkormányzat és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat voltak. Az alkotást 2021.08.02-án adták át, a cigány holokauszt emléknapján.

Farkas Gyula emléktáblája Budapest VIII. kerületében, a Muzsikus cigányok parkjában található, állíttatói a Farkas Gyula Tradíció Egyesület, valamint Budapest VIII. kerület (Józsefvárosi) Önkormányzata voltak. Az alkotást 2022.04.08-án adták át, a Nemzetközi Roma Nap ünnepségeinek keretében. Az oszlopon Berki Lászlóval közösen van elhelyezve a portré-dombormű. Az oszlop felirata: A Rajkó Zenekar alapító művészeti vezetője és zenepedagógusa, aki az ország cigány muzsikusainak több generációját nevelte. A Rajkó-módszer elnevezésű tanítási gyakorlata az UNESCO szellemi kulturális örökség jó gyakorlatok nemzeti nyilvántartásában elismert érték.

Rácz Aladár emléktáblája Budapesten, a XII. kerületben, egykori lakóhelyének (Rácz Aladár u. 2.) falán található. Állíttatói a Művelődési Minisztérium és Budapest Főváros Tanácsa voltak. Az emléktáblát 1986-ban, a művész születésének 100. évfordulóján, avatták fel, felirata: Rácz Aladár korunk legjelentősebb cimbalomművésze, 1937-től a Nemzeti Zenede, majd a Zeneművészeti Főiskola tanára, Kossuth-díjas, érdemes, kiváló művész.

A Cziffra György emlékszobor Budapesten, a XIII. kerületben, a Cziffra György parkban található. Állíttatója Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzata volt. Az alkotást Meszlényi Molnár János készítette, az emlékművet 2021.11.05-én (Cziffra György születésének 100. évfordulóján) avatták fel.

Cziffra György emléktáblája Budapest XXII. kerületében, a muzsikus egykori lakóhelyének (Bálvány u. 25.) falán található, állíttatója Budapest Főváros XXII. kerület (Budafok-Tétény) Önkormányzata volt. S. Hegyi Béla szobrászművész alkotását 2014.11.29-én adták át.
A műnek volt egy 1996-ban átadott, 100×130 cm-es bronz változata, amit elloptak. Ezért felkérték a szobrászművészt, hogy készítse el az eredeti alkotás kő változatát.

Az emlékmű Bük városban található, a Petőfi utcában, a templom mellett. A második világháború (a holokauszt) roma és zsidó áldozataira emlékezik. A kompozíció előoldalán egy kígyószemű dögkeselyű látható, előtte a kisgyermekét védelmező édesanya, a hátoldalon egy krematórium kéménye.

A Büki zenész cigányok emlékműve Bükön, a temetőben, található. A síremléket a Pannon Cigányzenekar állíttatta 2015-ben. Felirata: Bük város 750 éves évfordulója alkalmából a büki zenész cigányok emlékére állíttatta a Pannon Cigányzenekar.

A Cigány kápolna és feszület Csatkán található, mindkettőt az Országos Roma Önkormányzat létesítette saját forrásaiból és adományozó magánszemélyek támogatásából. A kegyhelyet 2006-ban adták át a roma közösségnek.

Az emlékoszlop Csengődön, a Dankó Pista Művelődési Ház előtt áll (József Attila utca 23)

Az Európa fal és egyben Roma Holokauszt/Pharrajimos Emlékmű Cserdiben található a Fő utca 59. szám alatt

Bogdán László emléktáblája Cserdiben, a polgármesteri hivatal (Fő u. 60.) falán található, Megvalósítása költségeinek többségét Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere magánemberként vállalta át. Az alkotást 2021-ben adták át, Bogdán László tragikus halálának egy éves évfordulójára emlékezve. A tábla szövege: A változás úgy kezdődik, hogy valaki elindul valamerre.

A Nemzetiségek Életfái Emlékpark Csobánka határában található, öt itt élő nemzetiségnek állított kopjafából és három emléktáblából áll

A kopjafa a pharrajimos/roma holokauszt idején kivégzett dobozi 20 roma embernek állít emléket a dobozi temetőben

A második világháborúban elhurcolt romákra emlékező Roma Holokauszt Emlékmű a dobozi temetőben található

Torony település (volt ondódi) területén, az Újvár utca 1. ház falán a roma holokauszttal kapcsolatos két emléktábla található.
Az 1984.08.11-én felavatott emlék két elemből áll: felső részén Radnóti Miklós-idézet olvasható a Töredék című versből, az alatta lévő szöveg: 1944-ben, a fasiszták cigányszármazású ondódiakat hurcoltak el, akik közül tizenhárman soha nem tértek vissza. Az emléktáblát a deportálás (1944.08.11.) 40. évfordulóján állíttatta a települési tanács.
Ezt követően Vas Megye Közgyűlése és Torony Önkormányzata 2004-ben az előbbiek alatt újabb táblát helyezett el A haláltáborok ártatlan áldozatainak emlékére felirattal, rajta három kivégzett áldozat érem-domborművét, melyek szövege: A holokauszt áldozataiért 1944–2004. Ez a gránittábla a roma holokauszt 60. évfordulójára emlékeztet.

Torony település (volt ondódi) területén, az Újvár utca 1. ház falán a roma holokauszttal kapcsolatos két emléktábla található.
Az 1984.08.11-én felavatott emlék két elemből áll: felső részén Radnóti Miklós-idézet olvasható a Töredék című versből, az alatta lévő szöveg: 1944-ben, a fasiszták cigányszármazású ondódiakat hurcoltak el, akik közül tizenhárman soha nem tértek vissza. Az emléktáblát a deportálás (1944.08.11.) 40. évfordulóján állíttatta a települési tanács.
Ezt követően Vas Megye Közgyűlése és Torony Önkormányzata 2004-ben az előbbiek alatt újabb táblát helyezett el A haláltáborok ártatlan áldozatainak emlékére felirattal, rajta három kivégzett áldozat érem-domborművét, melyek szövege: A holokauszt áldozataiért 1944–2004. Ez a gránittábla a roma holokauszt 60. évfordulójára emlékeztet.

A Cigány tájház Eleken található (Dankó u. 6.), megvalósítói magánemberek voltak: Erdődi Ferenc és Lakatos Julianna. 2012.08.16-án adták át.

A Roma holokauszt emléktábla Esztergomban, az esztergom-kertvárosi Szent István király templom udvarán (Damjanich u. 77.) található. Az állítható 2019-ben az Esztergomi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat volt.

A gádorosi Szűz Mária-szobor Gádoroson, a Kossuth utca és a Fő utca kereszteződésénél található parkban kapott helyet.

A Roma Holokauszt Emlékmű Galambok település Főterén/Petőfi Sándor utca/ található, a települési önkormányzat épülete előtt

A magyarországi német és roma közösséget is szimbolizáló Életfa a baranyai Gödrén található, a falumúzeum udvarán. A műalkotást 2007-ben adták át. Kivitelezői Semes-Bogya Eszter, Kutasi Gyula és Halovács Béla fafaragók voltak.

A gyomaendrődi Cigány Zenészek Emlékművét, a Kossuth téren, 2002-ben avatták fel. A következő feliratokat tartalmazza: “Mindent eljátszottam: Örömöt, bánatot…De a becsületet és az adott szavamat soha” - “Cigányzenészei emlékét őrzi Gyomaendrőd lakossága”

Rézműves Tódor cigányprímás síremléke Hajdúnánáson, a Reviczky utcában (a Városi Múzeum kertjében) található.

A Lakatos Alajosra emlékező márványtáblát 2016-ban helyezték el Halmajugrán, a Kossuth Lajos utca 158. falán.

A cigánytelep lebontásának Emlékhelye Hetvehelyen található, az egykori beás cigánytelep területén. Az alkotást 2005. augusztusában adták át.

A Roma skanzen Hetvehelyen található, alapítója Hetvehely Község Önkormányzata és a települési Roma Nemzetiségi Önkormányzat volt. 2014. augusztusában adták át.

Az ország első roma tájháza Hodászon található, az Ady Endre u. 29. szám alatt . Az épített örökség három épületből áll. Az építmények célja bemutatni a térségben élő romák lakhatási lehetőségeit 1920–1970 között.

Hodászon a görögkatolikus cigánypasztoráció Sója Miklós atya vezetésével kezdődött el az 1940-es években, a görögkatolikus cigány templom építésébe pedig 1991-ben kezdett bele a görögkatolikus egyház. A vallási központot 1995-ben avatták fel. A finanszírozásban nemzetközi támogatók is részt vettek.

Czutor Béla domborműve Hódmezővásárhelyen található, a Kossuth tér 3. számú épület (egykori Fekete Sas szálló) sarkán. Állíttatója Kenéz Heka Etelka volt, kivitelezője Lantos Györgyi szobrászművész. Az alkotást 2000. 11. 12-én adták át.

Czutor Béla cigány muzsikus domborműve Hódmezővásárhelyen található, egy épület falán, a róla elnevezett Béla cigány utca és a Teleki utca sarkán.

A Roma holokauszt emléktábla a hódmezővásárhelyi zsinagóga falán (Szent István tér 2.) található. Eredetileg a települési Cigány Nemzetiségi Önkormányzat a helyi katolikus temetőben helyeztette el (1994), de néhány évtized elteltével a CNÖ-ben megfogalmazódott az igény, hogy felújított állapotban inkább a helyi zsinagóga kertjében lenne méltó helye. Ennek megfelelően a CNÖ és Matyi Sándor egyéni vállalkozó adományaival meg is valósították, és 2021.08.01-én újra felavatták.

Az Istvándiban található kopjafa felirata szerint az emlékművel a helyi roma közösség a holokauszt roma áldozataira emlékezik. Ennek szellemiségét egy idézet is kifejezi: “Megölte őket a gyűlölet, / őrizze emléküket a szeretet.”

Az Istvándiban található Roma holokauszt emléktáblát a település emlékező közössége állíttatta a holokauszt roma áldozatainak emlékére. A monumentum szellemiségét – Radnóti Miklós Töredék című verséből vett idézettel fejezik ki: „Oly korban éltem én e földön, / mikor ki szót emelt, az bujhatott, / s rághatta szégyenében ökleit, –/ az ország megvadult s egy rémes végzeten / vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.”

Rácz Aladár emléktáblája Jászapátiban a Városi Könyvtár (régi városháza)
tornácának falán (Dr. Szlovencsák Imre út (korábban: Velemi Endre u.) 2, Juhász Máté
utca) található. 2020-ban adták át.

Id. Sánta Ferenc cigányprímás Jászberényben kezdte meg a pályafutását, aminek 2004-ben Jászberény Város Önkormányzata állított emléket

A Cigányzenészek emlékműve Jászfényszarun a Vörösmarty, Szegfű és Búzavirág utcák kereszteződésében található. 2013.05.17-én állíttatta Jászfényszaru Város Önkormányzata.

Jászkiséren a Roma holokauszt emlékművet három szervezet állíttatta fel 2006-ban (Jászkiséri Etnikai Szervezet, Jászkisér Nagyközség Önkormányzata, Jászkisér Gyermekeiért Alapítvány). A monumentum a holokauszt roma áldozataira emlékezik, szellemiségét egy – Radnóti Miklós Naplójából származó – idézet fejezi ki.

A Jászkiséri Etnikai Szervezet 2005-ben, majd 2020-ban, Jászkisér település emléktáblát állíttatott a cigány zenészek emlékére.

Kalocsán 2003. 08. 02-án avatta fel Kalocsa Város Roma Önkormányzata, a Phralipe Organizacia Kalocsa és a budapesti Roma Sajtóközpont a roma holokauszt áldozatainak emlékére készült emléktáblákat. 2018-ban a helyszínen további holokauszt-emlékművet is avattak, aminek tervezője: Kiss István festő-grafikus művésztanár, alkotója: Farkas Tibor szobrász.

A Kapolcsi cigány zenészek emlékére című emlékoszlop Kapolcson, a Kossuth u. 44. előtti parkban található. 2003-ban állíttatta a települési Cigány Kisebbségi Önkormányzat.

A kaposfői Roma holokauszt emlékmű állíttatója 2021-ben a kaposfői Roma Nemzetiségi Önkormányzat volt. Előlapján kettétört kerék látható, ami a törést jelképezi, amit a romák elszenvedtek a népirtás idején. A kerék alatt beás nyelven szerepel: Árszăturá Máré – Nagy világégés. Ez utóbbi azért szerepel ilyen formában, mert a beás nyelvben nincs szó a holokausztra vagy a lágerre, ugyanakkor az idősebb beás generációk a II. világháborút Nagy Világégésként nevezték meg.

A Cigány Jézus Kecskeméten, a műkertvárosi Szent Ferenc templom mellett található. A feszületen a Krisztus-alak roma arcvonásokat visel, vele szemben egy vastag fatörzs üregében Szűz Máriát jelenítette meg az alkotó. A kompozíciót 2011. 08. 02-án avatták fel, a holokauszt roma áldozatainak emlékére.

Kemencén, a Nyúzó-völgyben, található az 1782-es roma vérvád áldozatainak emlékműve. A bitófát szimbolizáló kopjafát a 200. évfordulón (1982-ben), roma értelmiségiek szervezésében, roma középiskolások állították fel.

Kevermesen a települési roma kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére állították fel a Szűz Mária-szobrot 2014-ben.

A Kisbéren élt roma muzsikusok emléktáblája Kisbéren, a Polgármesteri Hivatal (Széchenyi u. 2.) falán található. 2021-ben állíttatta Kisbér város Roma Nemzetiségi Önkormányzata.

A Rostás László Cigány Közösségi Ház Kiskunhalason található (Tó u. 36.). Kiskunhalas Közös Önkormányzati Hivatala és Kiskunhalas Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata hozta létre 2018-ban.

Az Emléktábla azokért akik sokat tettek a cigányságért Kiskunhalason, a Cigány Közösségi Ház (Tó u. 36.) falán található. 2016-ban adták át.

A Cigány kopjafa Vokányban, az Európa Parknak nevezett területen (Kossuth Lajos u. 44.) található. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat állíttatta 2008-ban. A zömök kopjafán felül kocsikerék utal a romákra, alul pedig a felirat: CKÖ Vokány 1998–2008

Burai Zoltán emléktáblája Kisújszálláson, a Deák Ferenc u. 11. számú ház (az egykori Nagytippan vendéglő) falán található, állíttatói a Gimnázium Öregdiákjainak Baráti Köre, a Városvédő és -szépítő Egyesület, valamint a Városi Nyugdíjas Klub voltak. Az alkotás elkészítésével Oláh Lászlót bízták meg. 2006 szeptemberében adták át.

Komlón a Dankó Pista Közösségi Házat (Zrínyi tér 2.) Komló Város Cigány Kisebbségi Önkormányzatának szomszédságában adták át 1997-ben.

Komló városában, a Vörösmarty utcában, egy 2018-ban felállított emlékkő idézi fel, hogy a második világháború idején a roma holokausztnak komlói áldozatai is voltak. A kompozíció kiegészül egy másik emlékkővel, amit 2019-ben állítottak a romák elleni 2008/2009-es sorozatgyilkosság áldozatainak emlékére.

Banyák Kálmán emlékműve Kunszentmiklóson, a Kálvin téren, található, 2019.10.01-én állították fel

A második világháború idején, 1944-ben Lengyelben csendőrök vadásztak a romákra. Egytől a hatvankilenc évesig mindenkit legyilkoltak. Az áldozatok emlékhelye a lengyeli temető szélén található, az elkövetőket 1957-ben ítélték el. Az emlékoszlop kopjafaszerű, térben elforgatva az áldozatok neve és kora szerepel rajta, a tetején pedig egy lángra hasonlító faragás van.

A Vágyakozások című falfestmény Pusztakovácsi Kürtöspuszta nevű területén található a 36. szám alatt, a Faluház déli oldalán. Az alkotó Sántha Imre képzőművész volt, az átadás 2000-ben történt meg.

Fátyol Misi cigányprímás bronzszobra Makó városában, a Széchenyi téren található, közel a Korona Szállóhoz, ahol 1945 és 1979 között muzsikált. Az emlékművet a Makói Muzsika című rendezvény keretében avatták fel 2009.08.19-én

A Helyi cigányzenészek emléktáblája Nógrád megyében, Mátraterenyén található. 2021-ben adták át.

A Szalonnai Sport és Közösségfejlesztő Egyesület (SZAKE) Szalonnán - 2012-ben Cigány holokauszt emléktáblát állíttatott az 1944.08.02-án Auschwitzban meggyilkolt romák emlékére. A tábla szövege: A bűntől szabadulás első lépése szembenézés tetteinkkel, a múlt borzalmaival. Az áldozatokra emlékezés figyelmeztet a bűnökre: ne ismétlődhessen meg.

A romák elleni 2008/2009-es gyilkosságsorozatra emlékező táblát, , 2018.11.03-án helyezték ki Miskolcon, a települési roma önkormányzat épületének falán, a Baross utcában.

A Roma holokauszt emlékmű, amit 2021.08.01-én adtak át, Miskolcon, a Kálvária domb alján található, állíttatói az Episztémé Egyesület, Miskolc Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata és Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Roma Területi Nemzetiségi Önkormányzata voltak. Az alkotás készítője: Kosztics László, beás származású fafaragó. A kifelé néző nőalak – háta mögött a szögesdróttal és a vasráccsal – üzenete, hogy a mai kor emberének emlékezni és emlékeztetni kell a szörnyű tragédiára.

Gertner János emléktáblája Mohácson található, 2001-ben avatták fel a Lungo Drom, az Országos Cigány Önkormányzat és a Mohácsi Cigány Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésére. A műemlék grafikusa Horváth Zoltán volt.

Peti Bogdán Péter emléktáblája a Mohácsi Halászcsárda épületének falán található. A művész 1902-ben született, tambura prímás volt. Mohács Cigány Kisebbségi Önkormányzata állított emlékművet neki születésének 100. évfordulóján, 2002-ben.

Ifj. Peti Kovács István, Cini 1968-ban született Mohácson, a híres Peti Kovács zenész dinasztiában.

Monoron, a cigánytelepen, a Czinka Panna és a Thököly utca sarkán található a kereszt (nem feszület, mert nincs rajta Jézus-alak).

A helyi roma muzsikusokra emlékező névsortábla a nagybaracskai temetőben található.

A romák elleni rasszista sorozatgyilkosság első áldozatainak állított emléket a nagycsécsi temetőben a települési Roma Nemzetiségi Önkormányzat a következő szöveggel: Nagy Tiborné (40) † / Nagy József (43) † / A rasszista sorozatgyilkosság első halálos áldozatai. / Bőrük volt a bűnük! / Állíttatta: Nagycsécsi Roma Önkormányzat / A gyilkosság 10. évfordulója alkalmából. / 2018. november 03-án.

Nagyecseden, a Vásártér u. 6. falán található a Szerelmesek kútja, ami Bódi Guszti és felesége, Margó szerelmének állít emléket.

Nagyecseden – települési önkormányzati és civil kezdeményezésre – 2012-ben állítottak emléktáblát a településről elszármazott és Népművészet Mestere vagy Népművészet Ifjú Mestere címmel rendelkező művészek/zenei együttesek tiszteletére.

Nagykanizsán a II. világháború cigány áldozatainak állított emlékművet 1991-ben avatták fel, a Vár úton (az Ifjúsági parkban). A kompozíció alkotója Csávás Csaba fafaragó.

Nagykanizsán a Cigány Kisebbségi Közösségi Házat 1997-ben alapította Nagykanizsa Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata. Az intézmény Bogdán János – roma pedagógus, iskolaszervező (a Gandhi Gimnázium első igazgatója) – 1999. januári halála után, Teleki László és Váradi Istvánné közös javaslatára még 1999-ben, felvette az ismert cigány értelmiségi nevét, akinek tiszteletére – 1999.04.17-i dátummal – Nagykanizsa Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata emléktáblát is elhelyezett az épületen belül.

Benczi Gyula cigányprímás emléktáblája Nyíregyházán, a Dózsa György utca 6. sarkán (az egykori Európa Szálló épületén) található, 1971-ben adták át: Az emléktáblát Nyíregyháza Város Tanácsa és a Szabolcs-Szatmár Megyei Idegenforgalmi Hivatal állíttatta.

A nyíregyházi Roma holokauszt emlékmű a helyi köztemetőben (Pazonyi út 5.) található. Az állíttató a Cigány Kisebbségi Önkormányzat volt. 1993-ban avatták fel. A kompozíció egy szikla alá szorult szekérkerékből áll, amelynek minden küllője egy-egy roma áldozatot jelképez. Az emlékmű romani és magyar nyelvű felirata: Anda le mudardé / romengó széropé / Gondolataink / a cigány áldozatokra / szállnak

Dandos Gyula 1956-os roma szabadságharcos volt. A Nyíregyháza Északi temetőjében neki állított jelfát 2010.02.26-án leplezte le Csabai Lászlóné, Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere és Balogh Artúr, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Az alkotás készítője Schmidt Sándor népi iparművész volt.

A Roma kiválóságok tiszteletére avatott emléktábla Nyíregyházán, a Zöld Irodaház (Hősök tere 9.) falán találhatók. 2022-ben adták át, az állíttatók: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata, valamint civil és társadalmi szervezetek.

A II. világháború alatt megtörtént roma holokauszt cigány áldozatainak állít emléket az emléktábla, amit 2018-ban állíttatott fel Ötvöskónyi Község Önkormányzata, a barcsi Cigány Önkormányzatok Társulása és az ötvöskónyi roma nemzetiségi önkormányzat.

Jónás Tamás versidézetének táblája, Ózdon a helyi Művelődési Ház (ÓMÉK Olvasó) előtt található. 2016-ban avatta fel a Csakoda Csoport. A részlet Jónás Tamásnak az Út és erény könnye című verséből való, a tábla szövege: Az elméd gyötröd. Faggatod a jelent, mit jelent / a cél, hogy megbecsüld mi van: a jelentéktelent. / Elmélkedésnek nincs helye, marad a döbbenet: / A mindenség nem romlandóbb, de nem is több veled.

Pálfán, 2000-ben, a települési Cigány Kisebbségi Önkormányzat kopjafát avatott a helyi cigányság emlékére. Alkotója Nagy Sándor volt. Az emlékoszlop 2019-ben állagmegóvásra szorult, amit magánkezdeményezésből sikeresen megoldottak.

A roma holokauszt 60. évfordulójára emlékező kompozíció négy oldalán egymással összefüggő domborművek vannak.
Az előlapon a törött kerék a vándorlás szimbóluma, ugyanakkor a sínek a romák haláltáborba hurcolását is jelképezik, a másik oldalon egy gyermek szemét eltakarva szembesül azzal, hogy a szüleit krematóriumba viszik, a harmadik oldal szögesdrótot markoló férfit és egy gyermeket mutat, míg a negyedik oldalon a sorsukba beletörődött roma nők láthatók.
A kompozíció alakjainak hátterében a téglasorok a krematórium kéményére utalnak.

Bogdán Jánosnak, a Gandhi Gimnázium első igazgatójának emléktáblája Pécsen található, a Gandhi Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskolában. A kompozíció az ismert roma értelmiségi sajnálatosan rövid életére (1963–1999) emlékeztet, és egy Wittgenstein idézetet fűz hozzá: „Mert a filozófiai problémák akkor keletkeznek, amikor a nyelv szabadságra megy.” Az emléktábla mellett Braille-írással is tapintható Bogdán János neve és születési és halálozási éve.

Piliscsabán a Roma Holokauszt emlékoszlop a települési Szociális Gondozó és Családsegítő Központnál található

A piliscsabai Ősök parkja szlovák kezdeményezésre jött létre a település plébániatemploma közelében. Szák Kocsis Pál fafaragó munkája, 2002-ben adták át.

Sallay Misi cigányprímás emléktáblája Tapolcán, a Batsányi János téren található. 2003-ban állíttatta a Tapolcai Cigány Kisebbségi Önkormányzat és a Veszprém Megyei Cigány Ifjúsági Egyesület.

Sallai Misi cigány prímás és nótaszerző emléktáblája tapolcai lakhelyének (Szegfű utca 3.) falán található; 2001-ben állíttatta a Veszprém Megyei Cigány Ifjúsági Egyesület és a Tapolcai Cigány Kisebbségi Önkormányzat

A cigány holokauszt tapolcai és környéki áldozatainak emléket állító emlékművet a tapolcai régi temetőben (Dózsa György út 5.) állítottak fel 2008-ban. Az emlékmű állíttatója a Tapolcai Cigány Kisebbségi Önkormányzat volt, de támogatta a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány is. Összesen 99 áldozat nevét és lakóhelyét sorolja fel, legtöbbször feltüntetve a születési időpontot is, és hogy melyik koncentrációs táborba került.

Rinyabesenyő Önkormányzata és Rinyabesenyő Roma Nemzetiségi Önkományzata 2018.09.28-án avatta fel a roma holokausztra emlékeztető kopjafát és az emléktáblát, melynek felirata: A Roma Holokauszt – Porajmos áldozatainak emlékére.

A Rinyaújlakon található Roma Holokauszt Kopjafát a Rinyamenti Hátrányos Helyzetű Emberek Egyesülete állíttatta 2016.10.29.-én. A rajta lévő szöveg szerint kompozíció a II. világháborúban haláltáborokba hurcolt és megölt cigányok emlékének adózik. Az alkotó: Domonkos Tamás.

Rinyaújlakon a Rinyamenti Hátrányos Helyzetű Emberek Egyesülete, 2020.08.15-én roma skanzent adott át a nagyközönségnek Roma Kulturális és Hagyományőrző Park néven, amelyben három korhű ház, 1 kemence és 1 szabadtéri tűzhely található.

Danyi Zoltán roma mártír emléktáblája: Salgótarjánban található, a Forgách Antal utca 16. számú ház falán. Az emléktábla állítása három roma szervezet összefogásának köszönhető: egy helyi (Salgótarján Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata), egy megyei (Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége) és egy országos (Idetartozunk Egyesület).

Balázs János szobra a salgótarjáni városközpontban, a Pécskő és a Március 15. utcák találkozásánál található. Az alkotó Szabó Tamás volt, a kompozíciót 2006-ban avatták fel.

Szepesi József roma költő, író, szerkesztő emléktáblája Salgótarjánban található, a Tanács út 7. számú ház falán. Alkotója Hakkel Gyula kőfaragó, 2018.04.06-án avatták fel.

Oláh Jolán emléktáblájaOláh Jolán roma festőművész emléktáblája, egykori lakhelyének falán, Salgótarjánban, a Rákóczi út 31. szám alatt található. Az eredeti bronz domborművet az elhelyezés után kevéssel ellopták. Jelenleg egy formájára nézve azonos égetett szilikát dombormű van a falra erősítve, amely a művész Tónál című képének egy részletét ábrázolja.

Gabora Károly cigányprímás emléktáblája Salgótarjánban, az Arany János út 23. falán található. Az emléktábla állítattója Kakuk József lokálpatrióta vállalkozó volt, aki erkölcsileg és anyagilag támogatta az emléktábla megvalósítását.

A salgótarjáni Roma Alkotóműhely a Gorkij krt. 52-54. szám alatt található. 2016-ban nyitották meg a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége fennállásának 20. évfordulóján.

Kovács József “Csúnya Jóska” (cigányprímás) emléktáblája Sarkadon található, az egykori Iparos Club vendéglő falán. Az emléktáblát 1999-ben állíttatta Sarkad Város Önkormányzata, közösen a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal.

A Szanyi cigányzenészek emlékoszlopa Szany nagyközségben, a Kossuth utca 33. szám alatt található, állíttatói Szany Nagyközség Önkormányzata és Szany Roma Nemzetiségi Önkormányzata voltak. Az alkotást Ifj. Nyári Sándor készítette és 2018.10.13-án adták át. Felirata: Az emlékoszlop az elhunyt szanyi cigányzenészek emlékére készült. A zenészek méltón képviselték a nagy múltú, híres Bokréta Néptánc Együttest Magyarországon és külföldön.

Dankó Pista domborműve Szatymazon, Dankó Pista Faluház (Dózsa György utca 42.) falán található. Állíttatója Szatymaz Község Önkormányzata volt, készítője Lapis András szobrászművész. Az alkotást 2004-ben adták át. A domborművön Móra Ferenc idézet olvasható: 'Vadon nőtt virág volt, / senki sem nevelte. / Csak az Isten szeme / nézett rá nevetve.'

Szedresen, az Acsádi-völgyben található egy lófejet formázó kopjafa. Azoknak a beásoknak állít emléket, akik Szatmárnémetiből az 1870-es években költöztek oda. Az emlékoszlopot 1996-ban állították fel.
A Partiumból Tolnába bevándorolt beások (Szedres Acsádi-völgyi területén) negyven, félig földbe vájt épületben laktak – aminek napjainkban már nincsen nyoma, és elsősorban fafaragással foglalkoztak. Magas szintű munkamoráljuknak köszönhetően gyorsan beilleszkedtek a Szedresen lakók közösségébe.

Suki Béla (filozófus, cigányprímás, középiskolai tanár) emléktáblája Szegeden található, az 1960-as, 1970-es évekbeli törzshelyén, a Hajnóczy utcai Tiszavirág Étteremben. Az emléktáblát fia állíttatta, közösen apja egykori barátaival és tanítványaival, 2020-ban.

Dankó Pista szobra Szegeden, a Dózsa utca és Stefánia (korzó) összefutásánál található. Országos közadakozásból valósult meg, amit barátja, tisztelője, Pósa Lajos költő koordinált. A szobrot 1912.10.20-án adták át. Alkotója Margó Ede volt, aki a prímás iránti tisztelet miatt nem fogadott el honoráriumot a szobor elkészítéséért.

Dankó Pista domborműve Szegeden a József Attila sugárút 43-ban (a Dankó P. utcai oldalon) található. Felállítását Csongor Győző kezdeményezte, a kivitelező Tápai Antal volt. A műemléket a cigány nótaszerző születésének centenáriumán adták át, 1958. június 14-én. Az emléktábla szövege: A szegedi cigánysoron a régi Hangász utcában e ház közelében született 1858. jún. 14-én Dankó Pista, „a magyar nótakirály”. Hirdesse ez az emlékmű a népet szolgáló művész halhatatlanságát

Dankó Pista szobra Szeged-Kiskundorozsmán található a dorozsmai szélmalom mellett (Szélmalom u. 2/A.). Az állíttató szervezet a Dorozsmai Hagyományőrző és Kulturális Egyesület volt, az alkotást Ambrus Imre készítette, 2021.09.03-án adták át. Dankó Pista szobra egy kis földhalomon áll. A szobor elé elhelyezett mészkőtábla felirata egyik nótájára utal, mintha éppen azt játszaná: Nem fúj a szél, nem forog a dorozsmai szélmalom.

A Roma holokauszt emléktábla Szegeden, a Rákóczi u. 11. falán található. Az alkotást 2017-ben adták át, a Roma holokauszt 73. évfordulóján, állíttatója a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat volt. Az emléktáblát eredetileg a szegedi alsóvárosi tanoda épületének udvarra néző oldalán helyezték el, de a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat kezdeményezte, hogy az alkotás kerüljön a roma kisebbségi önkormányzat épületének utcafrontjára. Az áthelyezés alkalmából az emléktábla szövegét kiegészítették – ennek költségeit Szeged Város Önkormányzata állta. A tábla felirata: Tisztelettel adózunk az 1944. évi roma holokauszt áldozatainak emléke előtt.

Kállai János (1934–2003) cigányprímás volt. Emléktáblája Szolnokon a Jászkürt u. 2. falán található, Szolnok város polgármesteri hivatala állíttatta 2004.05.21-én.

Lukács József (1924–1987) emléktáblája Szolnokon, a Szapáry utca 17. (vélhetően egykori lakhelye) falán található. Az emléktábla magánkezdeményezésre valósult meg, 2011-ben adták át.
A tábla szövege: Szolnok és az Alföld népszerű prímásának emlékét őrzi e tábla.

A Roma holokauszt emlékmű Szombathelyen a Jászai Mari utcában található. Erdélyi László, a szombathelyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat volt elnöke kezdeményezésére állították fel – a pharrajimos 50. évfordulója alkalmából – 1994. novemberében.
A műalkotást Szombathely város és Vas megye Önkormányzata finanszírozta.
Az emléktábla szövege is erről tanúskodik: Az 1944 novemberében e helyre összegyűjtött, innen kényszermunkára és koncentrációs táborba hurcolt sok száz Vas megyei cigány szenvedéseinek emlékére emelte Szombathely város és Vas megye polgársága a cigány deportálás ötvenedik évfordulóján.

Holdosi József roma író és pedagógus 1981 és 1991 között tanított Szombathelyen, a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban.. Az emléktáblát egykori osztálya, a Kanizsai Dorottya Gimnázium Baráti Köre és a Kanizsai Dorottya Gimnázium állíttatta 2009-ben.

Tengelicen a beás cigány közösségre emlékeztető, fából faragott, lovat ábrázoló oszlopot az Aradi utcai temetőben állították fel 1999-ben.

A Péli Tamás emlékkopjafa Tiszadobon, az Andrássy kastély (volt Gyermekváros)- parkjában (Bocskai u. 59.) található Készítője Salló István volt, az átadás 1995-ben történt meg.

A Roma holokauszt emléktábla Tiszapüspökiben, a Helytörténeti gyűjtemény (Fő út 79.) falán található, állíttatója a Tiszapüspöki Roma Nemzetiségi Önkormányzat volt. 2019-ben adták át. Felirata szerint: A roma holokauszt 75. évfordulójára állíttatták, tisztelettel és alázattal a tragikusan elhunyt áldozatok emlékének.

Farkas Kálmán emlékműve Törökszentmiklóson, a Kígyó utcában található. Állíttatói a Cigánycsaládok Érdekvédelmi Egyesülete, Törökszentmiklós Város Önkormányzata és magán adományozók voltak. Az alkotást Ökrös Antal készítette el. 2010-ben adták át.

Turán, a Fráter Lóránt utcában a helyi roma lakosság 1998-ban feszületet állíttatott fel. A talapzat felirata szerint a település cigány hívői megköszönik Isten jóságát és áldást kérnek az életükre, az Apostolok Cselekedeteiből vett idézettel (10:34-35): Péter így kezdte beszédét: Valóban el kell ismernem, hogy az Isten nem tesz a személyek közt különbséget, mindenki kedves előtte, aki féli és az igazsághoz igazodik, bármely nép fia is.

Nagyidai Sztojka Ferenc roma szótárkészítő, költő, műfordító. Kopjafáját 2018-ban állíttatta fel a helyi temetőben Uszód település Roma Nemzetiségi Önkormányzata. A kopjafa készítője Tisza Sándor népi iparművész.

1945. februárjának elején 118 várpalotai és székesfehérvári romát (nőt, gyermeket, férfit) végeztek ki csendőrök a Várpalota határában lévő Grábler-tónál. A tömegsírt ma már ellepi a tó vize és közel 70 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a kivégzés közelében emlékművet állítsanak fel. A roma holokauszt áldozatainak emlékére készült emléktáblán Choli Daróczi József versének részlete olvasható: A sok cigányt mind elvitték, / nagy árkokat ásni vitték. / A nagy árok lassan mélyül, / víz bugyog fel a mélyérül.Az emlékművet 2014.08.02-án avatták fel.

Véménden, a Libalegelőn egykor volt cigánytelepnek állít emléket az a kétnyelvű, beás–magyar verses emléktábla, amelynek szövegét Dr. Orsós Anna költő, romológus írta. Sorai a következőket beás és magyar nyelven üzenik az utókornak: A mi beásaink itt éltek: / Sírtak, nevettek, daloltak, zenéltek / Sok fakanalat, teknőt faragtak / Tiszteld a helyet, ahol laktak.”

Véménden a Roma Ifjúsági Ház (Kossuth Lajos u. 128.) előtt egy kettéhasadt élő fából kiemelkedő kopjafa emlékeztet a roma holokausztra. A fán beás nyelvű belevésett szövegek díszítik. Olvasható rajta egy vers magyarul és beás nyelven (Dr.Orsós Anna fordítása). A magyar változat: Fájok! Mindenki másnál jobban. Fájtam már ájulásig, s ájultam fájdalomig, földig, anyámig, szelíd szavú, kisgalamb hazámig. Megtéptem magam csontig, de nem törtem meg derékban, mint a csizmaszár.

Holdosi József (roma író, pedagógus) emléktábláját 2011-ben adták át Vépen, Hatos Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában (Rákóczi Ferenc utca 22.). Felállítását az oktatási intézmény maga finanszírozta, közösen a települési önkormányzattal. Kivitelezője Marosits József szobrász volt. Az emléktábla arra emlékeztet, hogy Holdosi József 1957 és 1965 között a vépi általános iskola tanulója volt.

A Roma holokauszt emlékművet Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata állíttatta 2003-ban. A Bajcsy-Zsilinszky Endre tér 1. falán elhelyezett dombormű alkotója Farkas Ferenc. A kompozíción cigányasszony féltve öleli magához a gyermekét, a négyfelé szakadó háttér jelképezi, hogy a vészkorszak idején a roma családokat szétszakították a koncentrációs táborokban.