Romaköztér

Héreg

Bársony János

Nemes Ágnes

2025

Kutatás alatt

Kutatás alatt

Komárom-Esztergom megye - 2832 Héreg, Fő út 19.

A tragédia történetére először Majtényi György történész hívta fel a figyelmet, amikor A magyarországi cigányok/romák I–II. dokumentumkötetben közölte a héregi kivégzések halotti anyakönyvi bejegyzéseit. Ez a nyilvánosságra került adat indította el azt a folyamatot, amelyben Bársony János kutató személyesen is Héregre látogatott, beszélt a helyiekkel, és feltárta az események máig élő emlékezetét. Mindkettőjük munkája nélkül a tragédia részletei és az áldozatok története ma is ismeretlen maradna. Az emlékmű létrehozása Bársony János kezdeményezésének köszönhető. Ő kereste meg a helyi önkormányzatot, és Nemes Ágnes polgármester vezetésével példás összefogás alakult ki a falu közösségében. Ennek eredményeként sikerült beazonosítani a régi temetőben nyugvó áldozatok sírhelyét, majd az exhumálást követően az új katolikus temetőben, a bejárathoz közel jelölték ki végső nyughelyüket. A tardosi márványból készült emlékművet Budai Attila ajánlotta fel, az emlékhely kialakítását Móré Lajos helyi vállalkozó végezte. Az emlékmű mellé Bársony János saját családi örökségéből is adott: odaajándékozta nagybátyja, Örkényi Strasser István Ráchel siratja gyermekeit című alkotását, amely maga is az üldöztetés tragédiáját hordozza. Az avatást Székely János püspök magyar és cigány nyelven bemutatott szentmiséje előzte meg, amelyen a Sárközi család ma élő rokonai, valamint roma muzsikusok és számos emlékező is jelen volt. Az emlékmű egyszerre a megkésett végtisztesség, történelmi igazságtétel és a közösségi gyász helye lett: annak felismerése, hogy a roma áldozatok története elválaszthatatlan része a magyar történelemnek, és méltó módon kell rá emlékeznünk.