Romaköztér

Komárom

Wesley János Lelkészképző Főiskola és Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség

2004

Fekete gránit, fém domborművel

kb. 40×30 cm

Komárom-Esztergom megye - 2900 Komárom, Csillagerőd bejárata

A Csillagerőd zsúfolt termeiben és udvarán embertelen körülmények uralkodtak: alig volt ivóvíz, nem voltak megfelelő illemhelyek, sokakat a téli hidegben a szabad ég alatt tartottak, az éhezés, a fagy és az őrök brutalitása naponta szedte áldozatait. A munkaképesnek minősített férfiakat és nőket innen válogatták ki, és több transzporttal vitték a német–magyar határra, illetve koncentrációs táborokba – többek között Mauthausenbe, Dachauba, Buchenwaldba, Ravensbrückbe és más lágerekbe. 1944 őszén és telén mintegy 8–10 ezer – köztük több ezer roma – internáltat zsúfoltak a komáromi erődrendszerbe. A magyarországi roma holokauszt áldozatainak pontos számát ma sem ismerjük, de a történészek több ezer meggyilkolt romáról és tízezres nagyságrendű üldözöttről beszélnek.
Mai tudásunk szerint a Csillagerőd az a hely, ahol a magyarországi romák közül a legtöbben veszítették életüket, így a hazai roma holokauszt egyik legtragikusabb és legmegrendítőbb emlékhelyének számít.
Komáromban egy további emléktábla is található, mégpedig a Monostori erőd bejárata előtt. Ez a tábla a Történelmi Emlékhelyek hivatalos jelzése, amely az 1848–49-es szabadságharc jelentős eseményeinek felidézése mellett arra is felhívja a figyelmet, hogy a második világháború idején a Csillagerődből több ezer romát deportáltak.